„AVAR AJKA” Városgazdálkodási és Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft.

Jó tudni

Gyakran ismételt kérdések


A szilárd hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatban számos visszatérő kérdés merült fel. Ezek a közszolgáltatás kötelező igénybevételét, annak megtagadása következményét, a hulladékszállítás rendszerességét, a díjmegállapítást, (az esetleg a kéttényezős) díjfizetési kötelezettséget érintette. A felmerült problémák nagyrészt abból fakadnak, hogy ez a közszolgáltatás eltér a többitől (víz, csatorna, gáz, villany, kéményseprő, stb.)

Speciális jellege két tényezőre vezethető vissza:

az egyik az, hogy a keletkezett hulladék mennyisége a jelenlegi technikai infrastruktúra mellett nem mérhető, a másik, a kötelező közszolgáltatás bevezetésének hátterében húzódó környezetvédelmi és közegészségügyi követelmények érvényesítésének szükségessége.

 

 


 

 

1. Kötelező közszolgáltatás

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 21. § (1) bekezdése értelmében:

„a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn."

Az önkormányzat által biztosított közszolgáltatás kötelező jellegéből adódóan a Hgt. 20. § (1) bekezdése előírja, hogy az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

Az idézett jogszabályi rendelkezések értelmében a települési szilárd hulladék elszállítása és ártalmatlanítása kötelező közszolgáltatás, melynek igénybevétele szintén kötelező minden ingatlantulajdonos számára. A kötelező közszolgáltatás nem csupán a keletkezett hulladék elszállítását foglalja magában, hanem a begyűjtést, szállítást, díjbeszedést, elhelyezést, utógondozást is.


2. Díjfizetési kötelezettség

A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet (Korm. r.) 6. § (1) bekezdése határozza meg azt, hogy kit terhel a díjfizetési kötelezettség.

Ennek értelmében a települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki a Hgt. 20. § (1) bekezdése szerint a települési hulladék gyűjtésére és a közszolgáltatónak való átadására kötelezett (ingatlantulajdonos, használó), kivéve, ha a Hgt. 23. § f) pontja alapján az önkormányzat mentességet állapított meg, vagy a közszolgáltatás ingyenes. A Korm. r. 6.§ (2) bekezdése szerint nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy részére a közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

A Hgt. 26. § (1) bekezdése értelmében a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek.


3. Arányosság

A Hgt. 25.§ (1) bekezdése értelmében a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni.

Az arányos díjmegállapítás követelménye nem egyenlőséget jelent, hiszen gyakorlatilag "megvalósíthatatlan" a hulladék háztartásonként történő lemérése, mellyel összefüggésben az Alkotmánybíróság a 48/2000. (XII. 18.) és 506/B/2001. AB határozataiban az alábbiakat fejtette ki:

„...Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyedi mérések alapján történő szemétszállítás technikailag nem megoldható, vagy csak magas költségráfordítással biztosítható. A szerződött űrtartalmú szeméttároló edénynek a gyűjtési gyakoriságon alapuló szolgáltatási díja okkal vélelmezhetően a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás tényleges egyenértékűségének érvényesüléséhez vezet. (...) Mivel a tárolóedények űrtartalma és a szemétszállítás gyakorisága a kibocsátott szemét tényleges mennyiségét tükröző normaszámítási mód, az erre alapított szolgáltatási díjmegállapítás tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányosságát tükrözi."

A hulladékkezelési közszolgáltatás olyan szolgáltatás, melyben a bizonyos fokú aránytalanság lehetősége benne rejlik, azonban az önkormányzatok különböző rendeleti szabályok bevezetésével (eltérő űrtartalmú edények és a szolgáltatás szünetelésének biztosítása, egy tárolóedény több fogyasztó általi igénybevételének lehetősége, zsákok biztosítása többlethulladék keletkezése esetén, mentességek és kedvezmények előírása) törekedhetnek az arányosság biztosítására.


4. „Nincs szemetem."

Az Alkotmánybíróság 436/B/2003. AB határozata értelmében minden háztartásnál szükségszerűen keletkezik hulladék, melynek kötelező elszállítása során a szolgáltató részéről költségek merülnek fel akkor is, ha az edényzet üres, félig vagy teljesen van töltve, ezért nem sérül az arányosság követelménye:

„Nem életszerű, hogy a tulajdonos az ingatlan használata során rendszeresen, egyáltalán nem bocsát ki hulladékot, ezért a legkisebb méretű gyűjtőedény kötelező igénybevételének előírása és annak alapján a közszolgáltatási díj fizetése a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége elvének sérelmét nem idézi elő. Mindezzel nem ellentétes, ha a tulajdonos a rendelkezésre álló edény űrtartalmát nem teljes mértékig használja ki, míg mások azt teljes mértékig megtöltik. Az esetenként előforduló, a szerződött mennyiségnél kevesebb szemét kibocsátása miatt, vagy „üres" gyűjtőedény alapján kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalanságát nem vonja maga után, mivel a szolgáltató ilyen esetekben is megjelenik, és költségei merülnek fel."


5. Heti egyszeri szállítás.

A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 5. § (2) bekezdése értelmében a bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 10. §-a (2) bekezdésének 1. és 2. pontja szerinti nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen hetente legalább kétszer, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer, illetőleg szükség szerint nagyobb gyakorisággal el kell szállítani.

E rendelkezés szerint kéthetente történő szemétszállításról egy önkormányzat sem határozhat. A heti rendszeres szemétszállítás a biztosítéka az önkormányzati feladatellátás eredményes teljesítésének, a súlyos környezeti és közegészségügyi veszélyek kiküszöbölésének. Az emberi egészség, a természeti és az épített környezet védelme, megőrzése a települési hulladék okozta szennyezés csökkentését követeli, ezért az összegyűjtött hulladékot minél előbb el kell szállítani. (436/B/2003. AB határozat)

 


 

6. A közszolgáltatás igénybevétele megtagadásának szabálysértéssé minősítése, hulladékgazdálkodási bírság.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 1. §-a értelmében a képviselő-testület a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekményt – ha az nem valósít meg bűncselekményt – önkormányzati rendeletben szabálysértésnek nyilváníthatja. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 23. § c) pontja úgy rendelkezik, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg a közszolgáltatás és az ingatlantulajdonos jogait és kötelezettségeit, ezért a helyi önkormányzatoknak a rendeletben megállapított kötelezettségeket – közszolgáltatás igénybevétele, hulladék begyűjtése, átadása stb. – megsértők szankcionálására a szabálysértési tényállásokra is kiterjedő jogköre van.

Az Alkotmánybíróság az Sztv. egyes rendelkezései alkotmányossági vizsgálata tárgyában hozott 63/1997. (XII. 11.) AB határozatban úgy foglalt állást, hogy a szabálysértés a közigazgatás-ellenes magatartások, illetőleg az emberi együttélés szabályait sértő magatartás, az un. kriminális cselekmények szankcionálására hivatott jogintézmény. (ABH 1997,365, 367-368.)

A hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése és fenntartása a helyi önkormányzat törvényben előírt (Hgt. 21. § (1) bekezdése) kötelező feladata. A kötelező szemétszállítási szolgáltatás igénybevételéhez közérdek fűződik, hiszen a közegészségügyi, járványügyi veszélyek megelőzése, a településtisztaság biztosítása a települési lakóközösség egésze szempontjából védendő fontos érdek. Ennek elmulasztása olyan közigazgatás-ellenes magatartás, amelynek közjogi (szabálysértési) szankcióval történő fenyegetése a szabálysértés intézményével összeegyeztethető, annak egyik lényegi kritériuma.

A Hgt. 49. § (1) bekezdése értelmében, aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, illetve azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizeti. A bírság nem mentesít a szabálysértési kötelezettség alól (Hgt. 49.§ (5) bekezdés).

 


 

7. Az esetleges „kéttényezős hulladékszállítási díj" alkalmazása esetén az ingatlantulajdonos az alapdíj (rendelkezésre állási díj) és az ürítési díj összegét köteles megfizetni.

A Hgt. 25.§ (2) bekezdése értelmében a közszolgáltatási díj - az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti ráfordítások állandó fedezetének és a közszolgáltatás folyamatos fenntartásának biztosítása érdekében - meghatározható alapdíj (rendelkezésre állási díj) és ürítési díj összegeként is. Az alapdíj a kezelt hulladék mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségek, az ürítési díj - az elvégzett közszolgáltatással arányosan - a kezelt hulladék mennyiségétől függő költségek fedezetére szolgál. (tartalmazza a lerakás, díjbeszedés díját is)

A Korm. r. 6.§ (2) bekezdésére is tekintettel amennyiben a közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, az ingatlantulajdonos a kötelezettsége megszegése – tipikusan hulladék át nem adása – esetén is köteles a közszolgáltatási díjat megfizetni, ami kéttényezős díj esetén az alapdíj és az ürítési díj összege. E két díj megfizetése kötelező közszolgáltatás esetén, egy olyan díj megállapítási rendszerben, ahol nem a hulladék mennyisége – azaz nem mérés alapján –, hanem az edényzet űrtartalma alapján van a díj megállapítva nem választható külön.

A közszolgáltatási díjat kéttényezős díj esetén az alapdíj és az ürítési díj összege adja, az ingatlantulajdonosnak pedig a közszolgáltatási díjat, nem pedig az alap vagy ürítési díjat kell megfizetnie abban az esetben is, ha nem teszi ki az edényzetet, vagy az üres vagy félig van. A hatályos közszolgáltatási rendszer lényege az, hogy mindenki köteles hetente legalább egyszer az edényzetbe a szemetét összegyűjteni, (az akár 1 vagy 20 kg), és átadni a közszolgáltatónak.

 


 

8. Mi is a szelektív hulladékgyűjtés?

Szelektív hulladékgyűjtés az a folyamat, amikor a háztartásban keletkező, már felesleges, de hasznosítható anyagokat külön gyűjtjük, és megfelelő helyre eljuttatva (gyűjtőszigetek, hulladékudvar) adjuk tovább hasznosításra, ipari feldolgozásra.

 


9. Mi történik a szelektíven gyűjtött hulladékkal?

A különválogatott papírból újrapapírt gyártanak, a műanyagok regranulálás után visszajutnak az ipari szektorba, ahol fóliát, zsákokat, flakonokat, virágládákat, csöveket vagy polár pulóvereket is előállíthatnak belőlük. A színük szerint kiválogatott üveghulladékokat tisztítás után apró darabokra zúzzák, majd beolvasztás után új termékeket készítenek belőle a csomagolóipar számára.